Műhelybeszélgetés - Csigó Péter és Sík Domonkos előadása

A havi rendszerességgel megrendezendő műhelybeszélgetéseknek az a célja, hogy a
politikai viselkedés-kutatással foglalkozó kollégák friss kutatási eredményeiket meg
tudják egymással vitatni. A műhelybeszélgetések tágabb teret nyitnak az előadónak, nem
szorítva be őket, a konferenciákon megszokott 15-20 perces idősávba. A
műhelybeszélgetésen minden érdeklődőt szívesen látunk, a részvétel ingyenes, és nem
kötött regisztrációhoz sem.


Absztraktok

Csigó Péter

Az „ötödik hatalmi ág” szerepe a populista demokráciában

A közkeletű tudományos narratívák szerint az elmúlt két évtized során a politika
szférája piacosodott és mediatizálódott, vagyis alkalmazkodott a népszerű média és
kultúra termelésének piaci logikájához. Előadásomban abból a hipotézisből indulok ki,
hogy a politikai szereplők nem annyira a médiapiacok objektív logikájához
alkalmazkodtak, mint az azokról alkotott közkeletű reprezentációkhoz. E közkeletű
nézeteket egy a késő modernitásban differenciálódó új társadalmi szféra, a médiapiacok
professzionális értelmezésének szférája termeli. Ezen autonómmá váló reflexív szféra
legfontosabb szereplői a politikai marketing, a tanácsadó-cégek, a közvéleménykutatók,
a médiáról és politikai piacról író újságírók, bloggerek és akadémiai kutatók. Ezt a
médiapiac-értelmező szférát a késő modern politika „ötödik hatalmi ágaként”
értelmezem. Az ötödik hatalmi ág megjelenése szükségszerű velejárója annak a tágabb
folyamatnak, amelynek során a képviseleti demokrácia modelljét a populista
demokrácia modellje váltja fel. Ahogy a demokratikus képviselet intézményei
kiüresedtek a tömegpártok és a szakszervezetek összezsugorodásával, úgy tettek szert
egyre nagyobb hatalomra azok az intézmények, amelyek a politikai piac keresleti
trendjeiről tájékoztatják a politikusokat. A magyar politika szereplői és tanácsadóik
kritikátlanul alkalmazták azt a Nyugatról importált tudást, amely definiálta a sikeres
választási szereplés feltételeit egy piaci médiakörnyezetben. A Fidesz 2002 -es
kampányát elemezve (és összehasonlítva az Együtt 2014 2012 őszi kampányával)
kimutatom, hogy ezek a reprezentációk fals képet adnak a mediatizált politikai piac
természetéről. Tartalomelemzési és közvéleménykutatási adatokra támaszkodva
bemutatom, hogy a Fidesz által alkalmazott stratégiák jóval kevésbé voltak alkalmasak a
választópolgárok megnyerésére, mint azt a párt képv iselői vagy épp kritikusai
gondolták.

Sik Domonkos

Demokratikus kultúra és modernizáció

Az előadásban a demokratikus kultúra kialakulása és a modernizáció közötti kapcsolatot
vizsgálom. Álláspontom szerint a - rendszerváltás egésze szempontjából központi
jelentőségű - demokratikus kultúra kialakulásának megértését a modernizáció tágabb
összefüggései teszik lehetővé. A modernizáció folyamatának elméleti tisztázására
kortárs társadalomelméletek - többek között Bourdieu, Habermas és Luhmann – alapján
korábban „A modernizáció ingája” című könyvemben tettem kísérletet. Az ott kifejtett
elmélet alapján a különböző régiókat ezúttal eltérő modernizációs konstellációkként
jellemzem. Az állampolgári szocializáció ideáltípusait e konstellációk segítségével
értelmezem, egyúttal arra is törekedve, hogy a demokratikus kultúra kialakulásának
szempontjai alapján kordiagnózist vázoljak fel. Az állampolgári szocializáció
ideáltípusainak megalkotásához felhasznált adatbázist országos reprezentatív minta
alapján kiválasztott, 2011-ben lekérdez ett, 5000