Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása – különös tekintettel a népszámlálásra
Műhelykonferencia
Időpont: 2010 március 29. (hétfő) 13 óra
Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem (Közraktár utca 2-6.) Könyvtár, olvasóterem (I. emelet)
Az előadások letölthető anyagaiért kattintson a tovább gombra!
Ismertető: (word 109 kb)
Szakmai ajánlás: (word 34 kb)
MEGHÍVÓ
„Az adminisztratív adatállományok statisztikai célú hasznosítása – különös tekintettel a népszámlálásra”
címmel tervezett műhelykonferenciára
A műhelykonferencia célja: szakmai párbeszéd az adminisztratív adatállományok, regiszterek statisztikai, ezen belül is népszámlálási célú hasznosításáról, valamint az e téren kialakított nemzetközi gyakorlat hazai alkalmazhatóságáról.
Reményeink szerint az e témában szervezett rendezvény egy sorozat első állomása, hiszen a regiszterek népszámlálási célú hasznosíthatóságát csak hosszas előkészítési munkák alapján lehet biztosítani.
A műhelykonferenciát – Fényes Elek Műhely (FEM) keretében – az MSZT Társadalomstatisztikai szakosztálya, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Intézete rendezi.
A műhelykonferencia időpontja: 2010 március 29, délután 13 órától.
Helyszíne: a Budapesti Corvinus Egyetem (Közraktár utca 2-6.) Könyvtárának olvasóterme (I. emelet)
Mit várunk az első rendezvénytől
- a figyelem felkeltését az adminisztratív adatállományok sokcélú hasznosítására, és az ezzel kapcsolatos szakmai együttműködések ösztönzését,
- a regiszter alapú népszámlálás végrehajtását célzó eddigi munkálatok tapasztalatainak az összegzését, valamint az ezzel kapcsolatos aktuális feladatok felvázolását,
- a népszámlálás szempontjából szóbajöhető regiszterek fejlesztési lehetőségeinek az áttekintését,
- A vita tanulságai alapján szakmai ajánlást fogalmazunk meg.
Meghatározó szempontok a jelenlegi helyzetben
– a tesztelő munkálatok eredményei szerint a KEK KH által kezelt népesség-nyilvántartásból, valamint a 2005. évi mikrocenzusból származó információk egybevetése alapján csupán a személyek 44%-át lehetett azonosítani. Egyértelmű tehát, hogy a rendszerre - a jelenlegi statisztikai igények mellett – nem lehet regiszter alapú népszámlálást alapozni. Mielőbb el kell tehát kezdeni a szóbajöhető regiszterek fejlesztését annak érdekében, hogy alkalmasak legyenek a regiszter alapú népszámlálás megalapozásához.
– a 2011. évi népszámlálás kapcsán elfogadott törvény szerint a népszámlálás során nem lehet kérdezni a nevet és a lakcímet, amely behatárolja a címregiszter pontosítására irányuló lehetőségeket.
Program
Vitavezető: Harcsa István (FEM)
13'00-13'30
Az adminisztratív adatforrások statisztikai célú felhasználása - Általános tájékoztató
Előadó: Gárdos Éva (KSH) Előadás: (ppt 144 kb)
13”30-14'00
A 2011. évi népszámlálás előkészítése során a regiszterek alkalmazhatóságáról szerzett tapasztalatok
14'00-14'20
A népszámlálás regiszteralapú végrehajtásával kapcsolatos korábbi elképzelések, nemzetközi tapasztalatok, jövőben hasznosítható ajánlások
Előadó: Lakatos Miklós (KSH) Előadás: (ppt 273 kb)
14'20-15'30
A regiszteralapú népszámlálás feltételei Magyarországon
Előadó: Kodaj Katalin (Neumann-ház) Tanulmány: (word 179 kb)
Korreferensek: Kovács Erzsébet (Budapesti Corvinus Egyetem)
Lakatos Miklós (KSH)
15'30-15'45 Szünet
15'45-17'00
Kerekasztal beszélgetés, vita
Témája:
- reflexiók a regiszteralapú népszámlálással kapcsolatosan elhangzott elképzelésekre,
- a környező országokban (Ausztria, Szlovénia) szerzett tapasztalatok hazai hasznosíthatósága,
- milyen fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a szóbajöhető regiszterek alkalmasak legyenek a regiszteralapú népszámlálás megalapozásához.
Résztvevők:
- Dr. Császár Gyula (ONYF)
- Csizmár Csabáné (OEP)
- ErdeiVirág (KSH)
- Gárdos Éva (KSH)
- Kerekes Zsuzsa (Adatvédelmi Biztos Hivatala),
- Kodaj Katalin (Neumann-ház)
- Kovács Marcell (KSH)
- Lakatos Miklós (KSH)
- Rudas Tamás (ELTE)