Tér, Település, Társadalom

MEGHÍVÓ

A Magyar Szociológiai Társaság Tér, Település, Társadalom Szakosztálya szeretettel meghívja Önt alakuló ülésére

Időpont: 2010. február 17. (szerda) 18.00

Helyszín: MTA PTI Tárgyaló (1014 Budapest, Országház u. 30.)

Napirendi pontok

1. Megalakulás, tagok belépése

2. Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása

3. A Szakosztály működésének elvi és gyakorlati keretei

4. Tisztségviselők választása

5. A Szakosztály éves munkatervének kialakítása

Előzetes programterv 2010-re

2010. 02. 17. 18 óra: Alakuló ülés

2010. 03. 18.18 óra: „VIDÉKEN LAKNI ÉS VIDÉKEN ÉLNI”. A városból vidékre költözők vidékreprezentációja, mindennapi élete és hatásuk a vidék átalakulására: a város környéki vidék - Csurgó Bernadett PhD téziseinek vitája

2010. 04. 15.18 óra: A 2011-es népszámlálás területi vonatkozású adatai

2010. 05. 20. 18 óra: Fejlesztéspolitika területi hatásai

2010. 06. 17.18 óra: 2010 a Szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem Európai Éve – Területi-társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányos helyzetű térségek fejlesztése

2010. 09. 16. 18 óra: A fenntarthatóság problematikája

2010. 10. 21. 18 óra Lakásszociológia

2010. novembere: MSZT éves konferenciája - Budapest, szekció szervezése

Csizmady Adrienne

elnök

Kocsis János Balázs

titkár

A Tér, Település, Társadalom szakosztály bemutatkozása

A társadalom és a tér kapcsolata, a területiség szerepe a társadalmi státusz, társadalmi egyenlőtlenségek alakulásában és újratermelődésében komoly relevanciával bír. A szakosztály azon tudományágak művelőit tömöríti, akik a területiség dimenziójának bevonásával vizsgálják az elemzésük tárgyául szolgáló társadalmi jelenségeket. A szakosztály célja, hogy szorosabb kapcsolatokat hozzon létre a területiség dimenziójában vizsgálódó, de korábban jobbára elkülönült diszciplínaként működő tudományágak képviselői között, platformot biztosítson az érintett tudományágak elméleti megközelítéseiről, fogalmi apparátusáról, kutatási eredményeiről, problémáiról való diskurzusnak, alapot teremtsen a kortárs területi folyamatok jobb megértését célzó, e folyamatok jobb megértésére alapuló társadalomtudományi vizsgálódásokhoz.

A szakosztály a Város- és lakásszociológia és a Faluszociológia szakosztály összeolvadásából jött létre. Egy ilyen szellemi műhely létrejöttét, amelyben együtt vannak jelen olyan korábban csak laza kapcsolatot ápoló szakszociológiák képviselői mint pl. a falu- és városszociológia, a térszerkezet elmúlt évtizedek-beli változásai is indokolttá teszik. Egyre több az olyan, elemzést igénylő térszerkezeti folyamat, amely nem értelmezhető a falu- vagy városszociológia korábbi elemzési, értelmezési kereteiben. A térszerkezetben mind meghatározóbbá válnak azon térségek, ahol a korábban egymással szoros kölcsönhatásban levő, de jellegüket, társadalomszerkezetüket, funkcióikat tekintve markánsan elkülönülő térszerkezeti egységekként működő városok és városkörnyékek a korábbiaktól eltérő, komplex térbeli társadalmi, gazdasági kapcsolatokkal jellemezhető struktúrákba, a korábbi város-városkörnyék, város-falu dichotómia mentén nem értelmezhető urbanizált régiókká „állnak össze”. Ebből következően a város-vidék dualisztikus szembeállítás nem tartható, mivel a vidék és a város kiegészítik egymást; a különböző tér és településformákban zajló társadalmi folyamatok csak ennek figyelembevételével értelmezhetők. A településtípusok szerinti különbségtétel helyett a területi dimenzió bír jelentős magyarázó erővel.

A magyarországi térszerkezet markáns jellemzője a regionális-területi polarizáció, a társadalmi-térbeli egyenlőtlenségek megmerevült és újratermelődő struktúrája. A rendszerváltást megelőzően hazánkban markáns településtípus szerinti eltérések alakultak ki, a rendszerváltás után ezzel szemben jelentősen megerősödött a regionális elhelyezkedés szerepe a térbeli társadalmi egyenlőtlenségek alakulásában, a kedvező regionális elhelyezkedésű területek, fejlődési folyosók mellett mind aggasztóbbá válik a hátrányos helyzetű területek leszakadása, a szegénység települési keretekből kilépő, térségi szinten tapasztalható koncentrálódása, a területi szinten is jelentkező etnikai elkülönülés, szegregáció.

A társadalmi, gazdasági folyamatok újfajta területi léptékben történő szerveződését visszatükrözi és nagyon erősen alakítja is az Európai Unió területfejlesztési politikája. Magyarország területi folyamatainak alakulásában fontos szerepe van EU fejlesztési forrásainak, e politikák és térbeli-társadalmi hatásaik társadalomtudományi elemzése fontos kutatási témává vált, csakúgy, mint a lokális erőforrások és a fejlesztésbe való bevonásuk lehetősége. A környezeti fenntarthatóság szempontrendszere a térbeli-társadalmi jelenségek, folyamatok vizsgálatában és a szakpolitika-alkotásban szintén egyre fontosabb szerepet kap.

Az említett kutatási problémák és szakpolitikai megfontolások egyaránt indokolják a térszerkezet hatásait vizsgáló tudományágak képviselői közötti szorosabb együttműködést.