Népszámlálások – nemzeti-etnikai adatok
Műhelykonferencia
Időpont: 2009. október 6.
Helyszín: a Budapesti Corvinus Egyetem (Közraktár utca 2-6.) 512-es tanácsterem
Ismertető: (word 122 kb)
Meghívó
a „Népszámlálások – nemzeti-etnikai adatok”
című műhelykonferenciára
A műhelykonferenciát – a Fényes Elek Műhely (FEM) keretében - az MSZT Társadalomstatisztikai szakosztálya, az MTA Etnikai – nemzeti Kisebbségkutató Intézete, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Intézete rendezi.
Helyszín: a Budapesti Corvinus Egyetem, (Közraktár utca 2-6.) 512-es tanácsterem
Időpont: 2009 október 6.
A konferencia témaköre:
A magyar kormányok az egyes népszámlálások tartalmi elemeinek meghatározásakor 1880-tól ragaszkodtak ahhoz, hogy az összeírás eredményeként a lakosság nemzeti-etnikai összetételére vonatkozó adatok is rendelkezésre álljanak. Az így nyert adatok 'valóság-tartalma', értelmezési lehetőségei gyakorlatilag kezdettől fogva szakmai viták középpontjában áll.
Megítélésünk szerint a népszámlálások etnodemográfiai vonatkozásainak több értelmezési lehetősége is van. Egyrészt a nagy és reprezentatív minta által kapott eredmények kétségtelenül jelentős támpontot nyújtanak az etnikai folyamatok elemzésére. Másrészt az eredmények tükrözik a társadalmi légkört, a kisebbségekkel szembeni magatartást, amely a kisebbségi identitás megvallása iránti hajlandóságban mutatkozik meg, és kisebbségenként jelentős eltérést is mutathat. Bármely szempontot vegyük is szemügyre, a népszámlálási adatok nem mindig elégségesek, ámde megkerülhetetlenek annak megértéséhez, ami egy társadalomban az interetnikai folyamatok értelmezése és kezelése terén folyik.
A konferencia arra is lehetőséget ad, hogy a szakértők konkrét javaslatot tegyenek az etnikai kérdésblokk megfogalmazására. Ezzel kapcsolatosan két lehetőség is felmerülhet: 1/. a javaslat figyelembe veszi a fennálló jogszabályokat. 2/. ha túl lép a jogszabályi kereteken, akkor javaslatot tesz a törvényi módosításra is.
Egy-egy témakör kapcsán, - az előadás, illetve a korreferátum elhangzása után, - vitára is lehetőség nyílik.
Program
13”00-13'20
I. Szakosztályi tisztségviselők választása
Levezető elnök: Hrubos Ildikó
II. Szakmai program
Vitavezető: Harcsa István
13'20-14”05
1. Az identitás természete
Előadó: Vékás János /MTA ENKI/
Korreferátor: Kovács András /MTA ENKI/
Az előadás arra keresi a választ, hogy valójában mi is az, amit mérni akarunk, amikor a nemzeti-etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdést, vagy kérdéseket a népszámlálási kérdőív kapcsán megfogalmazzuk. Milyen szerepet tölt be a személy identitásában a nemzeti-etnikai elem, hogyan illeszkedik a társadalmi szerkezetet integráló / dezintegráló tényezők sorába, hogyan változik, dinamizálódik az egyes élethelyzetekben.
14'05-14'50
2. A szomszéd országokban a 2001-2002-ben végrehajtott népszámlálások etnikai módszertana
Előadó: Papp Z. Attila /MTA ENKI/
Korreferátor: Gyurgyik László /Selye János Egyetem, Komárom/
A társadalom strukturális elemzése során a kisebbségi aspektus érvényesítésekor nagyon fontos lenne az összehasonlító módszertan alkalmazása. Erre akkor kerülhet sor, ha az adatfelvételekre hasonló, vagy azonos módon kerül sor. A módszertani áttekintés során arra is választ kapunk, hogy milyen összehasonlító vizsgálatok elvégzésére adna lehetőséget az egyes országok népszámlálásainak adatállománya.
14'50-15'35
3. Az állami akarat és társadalmi környezet hatása a bevallásokra (1941-1990)
Előadó: Tóth Ágnes /MTA ENKI/:
Korreferátor: Valuch Tibor /1956-os Intézet)
Elsősorban arra keressük a választ, hogy az egyes népszámlálások során mely tényezők befolyásolták, befolyásolhatták a nemzeti-etnikai identitás megvallásának hajlandóságát, tetten érhető-e, és milyen céltételezésről tanúskodik az államelit beavatkozási kísérlete.
15'35-15'55 Szünet
15'55-16'40
4. A 2001. évi népszámlálás etnikai blokkjával kapcsolatos módszertan kialakítása és értékelése
Előadó: Lakatos Miklós /Központi Statisztikai Hivatal/
A 2001. évi népszámlálás a nemzeti-etnikai hovatartozás kérdését a korábbiakhoz képest alapvetően más módszerrel közelítette meg. Nemcsak négy kérdéssel, de az azokra adható 3-3 válaszlehetőséggel, a megkérdezetteknek lehetővé tette többes kötődésük megvallását is. Azáltal pedig, hogy a válaszadás nem volt kötelező, a 'nemzeti-etnikai bevallások'- hoz való viszonyulás, esetenként a kérdés kapcsán a társadalomban meglévő elbizonytalanodás is megmutatkozott.
16'40-17'25
5. A célhoz kötött etnikai adatgyűjtés lehetőségei és korlátai
Előadó: Pulay Gyula /ÁSZ Kutató Intézet/
Korreferátor: Bársony János /kisebbségkutató/
Az előadó, – az adatgyűjtésekre vonatkozó törvényi szabályozásokat is figyelembe véve - az etnikai identitás népszámlálási programban való szerepeltetését kiemelten fontosnak véli, és ezen belül is előadásában alapvetően a roma népesség helyzetére vonatkozó információ igény megfogalmazására helyezi a hangsúlyt.
17'25
Zárszó