A szociológus, mint társadalomkutató
Óvakodjanak a szociológiától mindazok, akik szeretik megkímélni magukat a sokkoló felfedezésektől; akik szívesen hisznek abban, hogy a társadalom pontosan olyan, amilyennek a vasárnapi iskolában tanítják; akik szeretik azt a biztonságot, amit a "magától értetődőségek világának" (Alfred Schütz) szabályai és irányelvei adnak. Azok, akik semmiféle kísértést nem éreznek zárt ajtók előtt; akik nem kíváncsiak embertársaikra; akik beérik annyival, hogy gyönyörködjenek a szemük elé táruló tájban, de nem akarnak semmit megtudni azokról, akik a folyó túlsó partján sorakozó házakban élnek: valószínűleg ők is jobban teszik, ha távol tartják magukat a szociológiától. Visszatetszőnek fogják tartani, vagy legalábbis nem fogják örömüket lelni benne. Óva intjük azokat is, akik csak azért érdeklődnek az emberek iránt, hogy megváltoztassák vagy megtérítsék őket, mert a szociológiát a reméltnél sokkal kevésbé használhatónak fogják majd találni. Azoknak pedig, akik jobbára a saját elméleti konstrukcióik rabjai, azt tanácsoljuk, hogy inkább a kis fehér egerek tanulmányozására adják a fejüket. A szociológia hosszú távon csak azokat elégíti ki, akik szerint semmi nem olyan lenyűgöző, mint az emberek megfigyelése és az emberi dolgok megértése...